A lakota társadalomban az emberek a rokonsági kapcsolataik szerint üdvözlik egymást. Ha nem rokonok, vagy az elsö találkozás alkalmával még nem tudják, hogy rokonok-e, "unokatestvérnek" fogják szólítani egymást, az idevonatkozó megfelelö kifjezéseket használva.
A "Hau" szó jelentése "Hello" és "Igen" a férfi nyelvhasználatban. Amikor egy férfi üdvözöl valakit, a "Hau" szót fogja használni, amelyet a rokonsági megnevezés követ. Régen, azok a férfiak, akik ugyanabba a harci szövetsége tartoztak, így szólították egymást: "Hau, Kola", ahol a "Kola" jelentése az, hogy képesek lennének meghalni egymásért. Így a "Kola" egy olyan kifejezés, amelyet csak különösen jó barátok használnak egymás között.
A "Han" szó jelentése "Hello" és "Igen" a nöi nyelvhasználatban. A nök gyakran hívják egymást rokonsági kapcsolatokra utaló szavakkal, mint például " Cuwe" (unokanövér), amelyet a "Lila tanyan wacin yanke" (nagyon jó, hogy látlak) kifejezés követ, de használhatnak más szavakat is, amelyekkel a szeretet hasonló érzéseit fejezik ki. A nöi üdvözlést sokkal több melegség kiséri, mint a férfi üdvözlést. A "Maske" megszólítást csak különösen jó barátnök használják egymás között.
A társalgást rendszerint férfi indítja a "Hau" szóval. Noha a "Han" szó szintén "Hello"-t és "Igen"-t jelent a nöi nyelvhasználatban, nö
mégsem kezdhet társalgást ezzel a szóval, ö csak válaszolhat vele annak, aki öt elöször üdvözölte. A nö a "Han" szón kivül különbözö
üdvözlési formákat választhat. Például, amikor a Person 1 szerepében van, megszólíthat valakit a nevén, vagy a megfelelö rokonsági
kifejezést használva, mely azt mutatja, milyen rokoni kapcsolat van köztük. Ezután ö mondhatja: "Lila tanyan wacin yanke" ami azt jelenti, "nagyon jó, hogy látlak". Amikor a nö a Person 2 szerepében van, ö így válaszolhat az üdvözlésre: "Han, mis eya", ami azt jelenti: "Igen, én is". De ö mondhat csak ennyit is "Han", amely szintén megfelelö válasz abban az esetben, amikor öt üdvözlik elöször.
Miként elözöleg megállapitottuk, amikor két ember elöször találkozik, és még nem tudják, rokonok-e, "unokatestvérnek" fogják szólítani
egymást, az idevonatkozó megfelelö kifejezéseket használva.
A párbeszédekben ketten szerepelnek. Az egyik személyt Person 1-nek, vagy P1-nek, a másikat Person 2-nek, vagy P2-nek fogjuk hívni. Néha lesz egy "/ " jel két szó között, amely azt jelzi, hogy a baloldali szót a férfiak, a jobboldali szót pedig a nök használják. Pl: Hau/Han.
A következö dialógus magyar fordítását a jobboldalon láthatod a "wasicuya" felirat alatt. Ebben a dialógusban az unokatesvérre
"Hankasi" szót használjuk, mely "unokanövért/unokahúgot" jelent a férfi nyelvhasználatban.
Ha meg akarod hallgatni és tanulni a helyes kiejtést, kérlek, kattints a lakota mondatokra.
David okleveles Lakota Nyelv és Kultúra tanár a Cheyenne River Sziú Lakota Nemzetnél. Ha érdekel a lakota nyelv és tanulni szeretnéd,
kérlek kattints ide. David lakota nyelvkönyve, és a hozzátartozó CD-k
segítenek magtanulni a lakota nyelvet és annak helyes kiejtését. Ez a könyv a Cheyenne River Sziú Törzsi Tanács által hivatalosan is
elfogadott lakota nyelvkönyv.
Ha valaki helyesen akarja beszélni a lakota nyelvet, annak muszáj a
világot is
LAKOTA SZEMMEL LÁTNI.